A magyar kormány 2026 februárjában ismét kifizeti a rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknak járó úgynevezett fegyverpénzt, mely összesen több mint 80 000 egyenruhás számára jelent jelentős egyszeri juttatást. A döntés célja, hogy anyagi és erkölcsi elismerést adjon azoknak, akik a közbiztonság és a nemzet védelme érdekében szolgálnak.

Kik kapnak fegyverpénzt?
A fegyverpénz – amely a szolgálati jogviszonytól független, külön juttatás – az alábbi hivatásos állományok tagjainak jár:
–rendőrök,
–tűzoltók,
–katonák,
–Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai,
–idegenrendészet,
–büntetés-végrehajtás,
–katasztrófavédelem,
–polgári nemzetbiztonsági szolgálatok dolgozói.

A 2026-os kifizetésnél a jogosultak köre tovább bővült az előző évekhez képest: most már tisztjelöltek – tehát a rend-, honvéd- és pénzügyőr-tisztképzésben lévő szolgálati személyek –, valamint a határvadászok is jogosultak lesznek a juttatásra.

Mekkora az összeg és miből finanszírozzák?
A fegyverpénz mértéke az érintett hivatásos állomány egyéni illetményének hat havi összegével egyezik meg:
Egy átlagos rendőr esetében több mint nettó 2 millió forint,
középvezetői szinten akár 5 millió forint körüli egyszeri kifizetés is előfordulhat.

A juttatás fedezetére – amely nem része a szolgálati illetménynek – a 2026-os költségvetésben 450 milliárd forintot különítettek el.

A fegyverpénz célja és korábbi kifizetések
A fegyverpénzt először 2022-ben vezették be, és a kormány vállalta, hogy ezt a különjuttatást négyévente biztosítja a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók számára a pálya „megbecsültségének növelése” érdekében.

A korábbi kifizetések hatására – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – 45–55 százalékkal nőtt az átlagkereset a rendvédelmi dolgozók körében, ami arra utal, hogy a fegyverpénz egy jelentős jövedelmi elem lett az érintetteknél.

Jogszabályi és egyéb tudnivalók
Fontos kiemelni, hogy a fegyverpénz nem része a hivatásos szolgálatot ellátók illetményének – tehát nem rendszeres fizetés –, és kifizetése az illetményt szabályozó rendelkezésekkel megegyezően történik. A jogosultság feltételeihez kapcsolódóan vannak kizáró okok is, például szolgálati alkalmatlanság vagy méltatlanság, amelyek esetén a juttatás nem jár automatikusan, még akkor sem, ha az érintett dolgozik.