Miskolc 31.2°C
2026 Augusztus 15. - Szombat
Miskolc 31.2°C
Miskolc 31.2°C
Lépfenét, vagyis anthraxot mutatott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban. Elsőként hat állat pusztult el hirtelen, azóta azonban további két jószág is elhullott. A hatóság helyi zárlatot rendelt el, a még egészséges állatok vakcinázása pedig megkezdődött. A betegség emberre is veszélyes lehet, ugyanakkor fontos hangsúlyozni: emberről emberre és állatról állatra nem terjed.
Komoly állategészségügyi intézkedések kezdődtek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, miután egy szarvasmarha-állományban igazolták a lépfene jelenlétét. A Nébih laboratóriumi vizsgálatára azt követően került sor, hogy hat állat minden előzetes, lépfenére utaló jellegzetes tünet nélkül, hirtelen elhullott.
A vizsgálatok igazolták a fertőzést, azóta pedig tovább emelkedett az elhullott állatok száma. Nemes Imre országos főállatorvos az InfoRádióban arról számolt be, hogy további két állat is elpusztult, így már összesen nyolc jószág hullott el. A még élő állatok vakcinázása megkezdődött, a járási főállatorvos pedig haladéktalanul helyi zárlatot rendelt el.
A jelenlegi információk alapján a fertőzés forrása vélhetően egy közeli, lépfene-spórákkal szennyezett legelőterület lehetett. Ez azért is fontos körülmény, mert az anthraxot okozó baktérium spórái rendkívül ellenállóak: a talajban akár évtizedeken keresztül is megőrizhetik fertőzőképességüket.
A hosszú ideig nyugalomban lévő spórák különböző környezeti hatások következtében ismét a felszínre kerülhetnek. Talajmunka, földmozgatás és áradás egyaránt előidézheti ezt, de a tartós szárazság és az aszály is szerepet játszhat abban, hogy a kórokozó ismét kapcsolatba kerüljön a legelő állatokkal.
Éppen ezért a lépfene olyan területen is újra megjelenhet, ahol hosszú évek vagy akár évtizedek óta nem észleltek megbetegedést.
Az anthrax elnevezés érthetően aggodalmat kelthet, a mostani eset kapcsán azonban különösen fontos elválasztani egymástól a valós kockázatokat és az indokolatlan félelmeket.
A lépfene valóban kiemelt jelentőségű fertőző megbetegedés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. A fertőzés elsősorban a legelő állatokat, így a szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket veszélyezteti, de más állatokban és emberben is súlyos betegséget okozhat.
Lényeges ugyanakkor, hogy a betegség nem emberről emberre és nem is állatról állatra terjed. A megbetegedések közös fertőzési forrásra vezethetők vissza. Az emberi fertőzés elsősorban fertőzött állattal, annak szöveteivel vagy a kórokozó spóráival történő érintkezés következtében alakulhat ki.
A lépfene súlyos betegség, ugyanakkor antibiotikumokkal jól kezelhető. A mostani borsodi eset tehát indokolja a szigorú hatósági intézkedéseket és a fokozott figyelmet, de a rendelkezésre álló információk alapján nincs szó a lakosság körében terjedő anthraxjárványról.
Hazánkban a lépfene ritkán fordul elő. A mostani esetet megelőzően 2025-ben, korábban pedig 2019-ben azonosította a kórokozót az állategészségügyi hatóság egy-egy alkalommal.
A ritka előfordulás ellenére a betegség teljes eltűnéséről nem lehet beszélni, éppen a talajban hosszú időn keresztül életképes spórák miatt. Ezért a korábban érintett vagy fertőzés szempontjából kockázatos területeken az állattartóknak különösen körültekintően kell eljárniuk.
A megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze a vakcinázás. A lépfene ellen az állatok számára engedélyezett és közforgalomban elérhető vakcina áll rendelkezésre, amelynek legeltetés előtti alkalmazása különösen fontos lehet a fertőzéssel érintett területeken.
Fertőzés gyanúja esetén ugyanakkor kiemelten fontos a hatósági előírások maradéktalan betartása. Beteg vagy váratlanul elhullott állat esetében nem szabad saját kezűleg vizsgálódni vagy az állati tetemmel szükségtelenül érintkezni, hanem haladéktalanul állatorvosi segítséget kell kérni.
A borsodi állományban időközben megkezdődött a vakcinázás, a hatósági intézkedések pedig azt szolgálják, hogy megakadályozzák a további megbetegedéseket. A történtek miatt elsősorban a térség állattartóinak indokolt fokozottan figyelniük, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján azonban a lakosság számára nincs ok pánikra.
Cikk: Sz.A. | Forrás: nébih.hu | Kép: internet&illusztráció Fotó: Elena Shishkina
