Miskolc 7.7°C
Miskolc 7.7°C

Nem megszüntetni, hanem megerősíteni kellene a megyei önkormányzatokat – ezt üzente a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, miután Magyar Péter miniszterelnök korábban megkérdőjelezte a jelenlegi rendszer létjogosultságát. A borsodi testület nagy többséggel fogadta el állásfoglalását: 23 képviselő támogatta, ketten tartózkodtak. A vita azért is különösen aktuális, mert a kormány éppen Borsod-Abaúj-Zemplénben tartotta hétvégi kihelyezett ülését, amelynek egyik témája a közigazgatás átalakítása volt.
Borsod-Abaúj-Zemplén nem szeretné, ha eltűnne a megyei önkormányzat.
A megyei közgyűlés hivatalos állásfoglalásban állt ki a jelenlegi területi önkormányzati rendszer megtartása mellett, miután Magyar Péter miniszterelnök szeptemberben arról beszélt, hogy át kell gondolni a megyei önkormányzatok jövőjét és azt, szükség van-e a jelenlegi struktúrára.
A borsodi képviselők válasza egyértelmű volt: szerintük szükség van rá.
Az állásfoglalást 23 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. A testület álláspontja szerint a megyei önkormányzatokat nem felszámolni vagy tovább gyengíteni kellene, hanem éppen ellenkezőleg: erősíteni kellene szerepüket.
Ez azért fontos kérdés, mert a megyei önkormányzatok szerepe az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakult.
2012 óta már nem ők tartják fenn a kórházakat, iskolákat és szociális intézményeket, így jóval kevesebb közvetlenül érzékelhető feladatuk maradt, mint korábban. Ettől azonban nem váltak teljesen funkció nélkülivé.
Fontos szerepük van többek között a területfejlesztésben, a települések közötti koordinációban, valamint az európai uniós fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó térségi tervezésben. Borsod-Abaúj-Zemplén esetében ennek különös jelentősége lehet, hiszen 358 település érdekeit és fejlesztési elképzeléseit kell valamilyen módon térségi szinten is összehangolni.
Éppen ezért a mostani vita jóval többről szól annál, hogy maradjon-e egy közgyűlés és néhány képviselő.
A valódi kérdés az, hogy ha a megyei önkormányzatok megszűnnének vagy alapvetően átalakulnának, ki és milyen intézményi keretek között venné át ezeket a feladatokat.
Erre egyelőre nincs végleges válasz.
A borsodi közgyűlés állásfoglalása a megyei képviselők javadalmazása körül kialakult politikai vitára is kitér.
A testület szerint a TISZA Párt politikusai félrevezető állításokat fogalmaztak meg a megyei képviselői tiszteletdíjakról és jövedelmekről, és ezekkel igyekeztek a közvéleményt a megyei önkormányzatok ellen hangolni. Ez azonban a közgyűlés politikai álláspontja, nem függetlenül megállapított tény.
A közgyűlés ezzel együtt azt hangsúlyozta, hogy a megyei szinten végzett munka valós területfejlesztési és érdekképviseleti feladatokat jelent, ezért a rendszer egyszerű felszámolása helyett annak megerősítését tartanák indokoltnak.
A vita ráadásul érdekes időpontban éleződött ki.
Magyar Péter kormánya október 3-án és 4-én éppen Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülést, amelynek előre bejelentett témái között a gazdaság, a költségvetés, az energetika, a vízgazdálkodás és a klímahelyzet mellett a közigazgatás átalakítása is szerepelt.
Vagyis miközben a kormány Borsod-Abaúj-Zemplénben tárgyalt a közigazgatás jövőjéről, a megye saját közgyűlése már világossá tette, mit gondol az egyik lehetséges változtatásról.
A borsodi álláspont szerint a megyei önkormányzatokra továbbra is szükség van. Sőt, szerintük nem kevesebb, hanem több szerepet kellene kapniuk.
Hogy Magyar Péter kormánya végül valóban a megyei közgyűlések megszüntetése mellett dönt-e, vagy egy másfajta átalakítás kerül az asztalra, egyelőre nyitott kérdés.
Borsod-Abaúj-Zemplén azonban már leadta a maga voksát: a közgyűlés maradna.
Cikk: Sz.A. | Kép: internet&illusztráció