Miskolc 7.7°C
Miskolc 7.7°C

Néhány óra alatt évszázadok öröksége vált a lángok martalékává Radostyánban. A Miskolctól alig néhány kilométerre fekvő település református templomából szinte csak a csupasz kőfalak maradtak, megsemmisült a több mint 260 éves fa harangtorony, a festett mennyezet, az orgona és a teljes berendezés. A gyülekezet azonban már a tragédia másnapján összegyűlt, megkezdődött a helyreállítás előkészítése, és országos adománygyűjtés is indult. Az első feladat most az, hogy ami még megmaradt a templomból, azt megmentsék a téltől.
Szombat délután még állt Radostyán egyik legfontosabb épülete. Estére már csak a füstölgő falai maradtak.
A település magaslatán álló református templom teljes terjedelmében égett. Kazincbarcikáról, Miskolcról, Szendrőből és Ózdról érkeztek hivatásos tűzoltók, négy gépjárműfecskendővel és két vízszállítóval küzdöttek a lángok ellen. A tüzet végül sikerült megfékezniük, az épületet azonban már nem lehetett megmenteni: a teljes tetőszerkezet megsemmisült, kiégett a templombelső, és elpusztult a mellette álló fa harangtorony is. Személyi sérülés szerencsére nem történt. A tűzeset körülményeit a katasztrófavédelem tűzvizsgálati eljárásban vizsgálja.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület tájékoztatása szerint a tűz a temető felől terjedt át a templomra. A lángok elpusztították a festett mennyezeti kazettákat, a padokat, az orgonát és a tetőt is.
És ezzel nem egyszerűen egy épület veszett oda.
A radostyáni református templom története messzebbre nyúlik vissza, mint elsőre gondolnánk. A helyi református közösség már az 1595-ös templomösszeírás idején használta a település magaslatán álló középkori kőtemplomot. Az épület mai formáját nagyrészt 1784-ben kapta, amikor falait megemelték, kelet felé kibővítették, és elkészült a jellegzetes famennyezete. A templom 1953 óta műemléki védelem alatt állt.
Még ennél is különlegesebb volt a mellette álló harangtorony. Az 1762-ben épült, 16 méter magas, hatszögletű barokk faépítmény a magyarországi faépítészet ritka emlékei közé tartozott.
Az is különösen fájdalmassá teszi a veszteséget, hogy az elmúlt évtizedekben sokat dolgoztak a templom megőrzésén. Várady Zsolt református lelkipásztor több mint harminc éve szolgál Radostyánban. Ezalatt teljesen megújult a harangtorony, néhány éve pedig magát a templomot is felújították. A munkák során középkori építészeti részletek kerültek elő, köztük egy gótikus kapuzat, a belső falakon pedig freskókat tártak fel.
„Annyira a szívünkhöz nőtt, mert ez volt a templomunk” – fogalmazott a tűz után Várady Zsolt.
Talán ez a néhány szó mondja el legjobban, mi veszett oda szombaton.
Nem egy turistalátványosság. Nem egyszerűen egy régi műemlék.
Egy ma is élő gyülekezet temploma.
A tűz után alig telt el egy éjszaka, vasárnap pedig a radostyáni reformátusok már ismét összegyűltek.
Templom híján ezúttal a templomhegy alatt található gyülekezeti házban tartották meg az istentiszteletet. Várady Zsolt szerint a terem a következő hetekben is alkalmas lesz a közösségi alkalmak megtartására, nagyobb ünnepeken – például karácsonykor – pedig szükség esetén a település művelődési házában gyűlhetnek össze.
Vagyis a templom elpusztult.
A gyülekezet nem.
És már vasárnap megkezdődött annak előkészítése is, hogyan lehet továbblépni.
Kormányzati, egyházi és helyi képviselők járták be a helyszínt, majd egyeztettek a helyreállításról. A megbeszélésen a Tiszáninneni Református Egyházkerület, a radostyáni egyházközség és az érintett államtitkárságok összehangolt munkájáról állapodtak meg. Az egyházkerület a műemléki engedélyeztetésben és a szükséges dokumentáció elkészítésében is segítséget nyújt.
A helyreállítást egy fontos körülmény is segítheti: a közelmúltbeli felújítás miatt részletes tervek, örökségvédelmi dokumentációk és szakértői vélemények maradtak fenn a templomról.
Ezek most felbecsülhetetlenül fontosak lehetnek.
A következő lépés a megmaradt falak statikai vizsgálata lesz. Csak ennek eredménye után lehet pontosan meghatározni, mi menthető meg, és hogyan kezdődhet meg az újjáépítés.
Most azonban még nem a tető vagy az új harangtorony építése az első feladat, hanem a falaké.
Várady Zsolt azt szeretné, ha a templom megmaradt kőfalai még a tél beállta előtt ideiglenes védelmet kaphatnának. Tető nélkül ugyanis az eső, majd a fagy további károkat okozhat az évszázados szerkezetben.
Az újjáépítés hosszú folyamat lehet, és valószínűleg nem is lehet mindent pontosan olyanná tenni, amilyen volt. Ezt maga a lelkipásztor is tudja.
A festett kazettás mennyezet, az orgona, a berendezés és a 264 éves fa harangtorony eredeti formájában már nem hozható vissza, de a templom története folytatódhat.
Ehhez pedig most országos összefogást kérnek.
A Magyar Református Szeretetszolgálat adománygyűjtést indított a radostyáni templom és harangtorony újjáépítésének támogatására. Az adományokat online, valamint banki átutalással is fogadják.
Az online adományozási lehetőség a Magyar Református Szeretetszolgálat felületén érhető el.
Szombaton Radostyán elveszítette azt a templomot, amely generációkon keresztül ott állt a falu fölött. Vasárnap azonban a közösség már újra együtt volt. Most pedig kezdődik a nehezebb, hosszabb munka: megóvni azt, ami megmaradt, és egyszer újra templomot építeni a falak köré.
Cikk: Sz.A. | Fotó: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Facebook-oldala