Miskolc 26.4°C
Miskolc 26.4°C

Nyílt levelekben üzent egymásnak Rózsa Edit, a Miskolci Kocsonyafesztivál alapítója és védjegyjogosultja, valamint Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere. Bár a vita első pillantásra személyes és éles konfliktusnak tűnhet, a két fél legfontosabb célja valójában közös: mindketten azt szeretnék, hogy a Kocsonyafesztivál Miskolcon folytatódjon.
A különbség elsősorban abban van, hogyan képzelik el a továbblépést. Rózsa Edit a múlt sérelmeinek és az általa felvetett kártérítési kérdéseknek a rendezését szabná az együttműködés feltételéül. A városvezetés ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy közpénzből csak jogilag igazolt, szakmailag alátámasztott és ellenőrizhető követelést lehet teljesíteni.
Ez nem pusztán kommunikációs különbség. A vita középpontjában az áll, hogy egy ismert miskolci rendezvény jövőjéről milyen felelősségi, pénzügyi és szervezési keretek között lehet dönteni.
A fesztivál alapítója nyílt levelében azt írta: a Kocsonyafesztivál jövőjéről nem lehet úgy megállapodni, hogy közben a korábbi konfliktusok és szerinte rendezetlen károk kérdése nyitva marad.
Rózsa Edit öt konkrét kérdést intézett a polgármesterhez. Egyebek mellett arra várt választ, hogy a város akarja-e a 2027-es fesztivált, támogatja-e annak hosszú távú miskolci jövőjét, hajlandó-e rendezni a korábbi erkölcsi és anyagi vitákat, valamint kész-e egy 2027 és 2030 közötti együttműködés előkészítésére.
A levélben a 2027. február 19–21-i időpontot is megjelölte, és jelezte: amennyiben a múlt rendezésére valódi szándék mutatkozik, Miskolcon szervezi meg a következő fesztivált.
Az alapító emellett nyilvános fórumot, úgynevezett Kocsonyaközgyűlést is javasolt.
Tóth-Szántai József válaszának fontos eleme, hogy nem vitatta Rózsa Edit és Fedor Vilmos meghatározó szerepét a rendezvény létrehozásában és felépítésében.
A polgármester ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Kocsonyafesztivál évtizedes sikere nem kizárólag egy ötletnek vagy egy védjegynek köszönhető. A rendezvény mögött folyamatosan ott állt Miskolc városa: közterületekkel, infrastruktúrával, városüzemeltetési háttérrel, közlekedési feladatokkal, önkormányzati cégekkel és jelentős anyagi támogatással.
Emellett vendéglátók, civil közösségek, művészek, önkéntesek, vállalkozók és látogatók tízezrei tették a rendezvényt valódi miskolci eseménnyé.
A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy kié a név vagy kitől származik az eredeti ötlet. A fesztiválnak van magánjogi, szervezői oldala, ugyanakkor közösségi és közpénzügyi oldala is. A kettőt csak rendezett megállapodással lehet összehangolni.
A polgármester a legkényesebb kérdésben is világosan fogalmazott. A múltat szerinte is rendezni kell, de a város csak igazolt és ellenőrizhető követelést teljesíthet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben létezik szakértői dokumentumokkal alátámasztott, jogilag érvényesíthető kárigény, azt az önkormányzatnak a vonatkozó szabályok szerint kell megvizsgálnia. Olyan összeget azonban, amelynek jogalapja vagy mértéke nincs megfelelően igazolva, a város nem fizethet ki.
A közpénz nem a mindenkori polgármester saját forrása. Annak felhasználását jogszabályok, ellenőrzési kötelezettségek és politikai felelősség egyaránt terhelik. Ebben a helyzetben a gyors ígéret látványosabb lenne, de nem feltétlenül volna felelősebb.
Tóth-Szántai József ezért nem az egyeztetést utasította el, hanem azt tette világossá, hogy a tárgyalásoknak konkrét, írásos, pénzügyileg és jogilag értelmezhető ajánlatokra kell épülniük.
A polgármester válaszában három alapvető kérdésre egyértelmű igennel felelt.
Miskolc szeretné, hogy legyen Kocsonyafesztivál. A város azt akarja, hogy a rendezvény hosszú távon is meghatározó kulturális, turisztikai és gazdasági esemény maradjon. A városvezetés pedig kész tárgyalni a jövőbeni együttműködésről.
Ez fontos különbség az elutasítás és a feltételekhez kötött támogatás között. A város nem a fesztivál ellen lép fel, hanem olyan megállapodást szeretne, amelyben előre tisztázott a szervezői felelősség, a pénzügyi háttér, az árusítói rendszer, a bevételek elszámolása, a közterület használata és a rendezvény biztonsága.
Egy több tízezer embert megmozgató belvárosi fesztivál esetében ezek nem fölösleges bürokratikus részletek. Ezek garantálják, hogy a rendezvény ne csak látványos, hanem biztonságos, pénzügyileg követhető és hosszú távon fenntartható is legyen.
A vita egyik fontos eleme a 2027. február 19–21-i dátum. Rózsa Edit ezt jelölte meg a következő fesztivál időpontjaként, a polgármester azonban jelenlegi formájában nem támogatta.

Ennek egyik oka, hogy az időpontról nem történt előzetes megállapodás a rendezvény helyszínét és támogatásának jelentős részét biztosító várossal. Egy ekkora fesztivál időpontja közlekedési, közterület-használati, kulturális, idegenforgalmi és költségvetési kérdés is, ezért arról aligha dönthet bármelyik fél egyoldalúan.
A másik szempont, hogy a megjelölt hétvége már a nagyböjti időszakra esik. A Kocsonyafesztivál hagyományosan farsangi, gasztronómiai és karneváli rendezvény, ezért a városvezetés szerint nem szerencsés azt a böjti időszakban megtartani.
Ez nem mellékes vallási vita, hanem a rendezvény eredeti kulturális karakterének kérdése. Ha a fesztivál hagyományos farsangi eseményként akar tovább élni, annak az időpontban is meg kell jelennie.
Rózsa Edit a nyilvános párbeszédet hangsúlyozza, ami egy városi jelentőségű ügyben érthető igény. A polgármester ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a közösségi média, a nyílt levelek és az online szavazások nem pótolják a jogi, pénzügyi és szakmai előkészítést.
Mindkét megállapításban van igazság. A miskolciaknak joguk van tudni, mi történik az egyik legismertebb városi rendezvénnyel. A végleges megállapodást azonban nem Facebook-bejegyzésekben, hanem részletes szerződésekben kell rögzíteni.
A nyilvánosság ellenőrző erő lehet, de önmagában nem válaszolja meg, ki vállalja a pénzügyi kockázatot, ki felel a biztonságért, hogyan történik az elszámolás, és milyen szolgáltatásokat biztosít a város.
A levelezést könnyű személyes összecsapásként értelmezni, pedig a miskolciak számára nem ez a lényeg.
Nem az a legfontosabb, hogy Rózsa Edit vagy Tóth-Szántai József kerül-e ki kommunikációs győztesként a vitából. A valódi kérdés az, sikerül-e olyan megállapodást kötni, amely megőrzi a fesztivál értékeit, elismeri az alapítói teljesítményt, közben pedig védi a várost, a közpénzt, a rendezvény résztvevőit és a miskolciak érdekeit.
A polgármester válasza alapján a város nem akarja elveszíteni a Kocsonyafesztivált. Ellenkezőleg: Miskolcon akarja tartani, támogatni kívánja, és kész tárgyalni róla.
A feltételekhez való ragaszkodás ebben az esetben nem a fesztivál akadályozása, hanem annak biztosítása, hogy egy újabb megállapodás ne termeljen ki újabb évekre szóló vitákat.
A két nyílt levél után az álláspontok minden korábbinál világosabbak.
Rózsa Edit elismerést, múltbeli rendezést és hosszú távú megállapodást szeretne. A város jogszerű, átlátható, pénzügyileg ellenőrizhető és közösen kialakított feltételeket kér.
Ezek az igények nem feltétlenül összeegyeztethetetlenek. A megoldáshoz azonban mindkét félnek el kell fogadnia, hogy a fesztivál egyszerre kötődik az alapítói szellemi teljesítményhez és Miskolc közösségi, infrastrukturális, pénzügyi hozzájárulásához.
A Kocsonyafesztivál nem válhat sem egyéni sérelmek, sem politikai viták foglyává. Miskolc érdeke az, hogy a felek a nyílt levelek után végre tárgyalóasztalhoz üljenek.
A polgármester erre egyértelmű ajánlatot tett: legyen Kocsonyafesztivál Miskolcon, de tisztességes, biztonságos, szakmailag megalapozott és átlátható feltételekkel.
Ez az a kiindulópont, amelyet aligha lehet a rendezvény elutasításaként értelmezni. Sokkal inkább annak jele, hogy a város a fesztivált nem egyetlen évre, hanem hosszú távon szeretné megőrizni a miskolciaknak.
Cikk: Sz.A. | Kép: internet&kocsonyafesztival.hu