Miskolc 7.2°C
2026 November 17. - Kedd
Miskolc 7.2°C
2026 November 17. - Kedd

Hegyet bontottak, házakat költöztettek és egy patakot is eltereltek a lillafüredi Palotaszálló építése miatt

2026.11.17.

Ma Lillafüred egyik legnagyobb látványossága a Palotaszálló és az alatta húzódó függőkert, ám kevesen tudják, milyen elképesztő munkálatok előzték meg a megépítését. Több ezer köbméternyi sziklát távolítottak el, családokat költöztettek át, sőt még a Szinva-patak medrét is megváltoztatták. Az építkezés történetét Ditzendy Attila Arisztid idézte fel a Kultúra.hu oldalán megjelent írásában.

A lillafüredi Palotaszálló ma már szinte elképzelhetetlen a Hámori-tó fölé magasodó tornya és a hegyoldalba épített teraszai nélkül. Az épület azonban korántsem magától értetődő helyen áll: megvalósításához a mérnököknek jelentősen át kellett alakítaniuk a környező tájat. Mint Ditzendy Attila Arisztid a Kultúra.hu november 17-én megjelent cikkében felidézi, a munkálatok során nemcsak a hegyoldalt bontották meg, hanem lakóházakat is el kellett költöztetni, és a Szinva-patakot is új mederbe terelték.

A nagyszabású beruházás gondolata az első világháborút követően kapott új lendületet. Magyarország a trianoni békeszerződés következtében elveszítette korábbi népszerű magashegyi üdülőhelyeinek jelentős részét, ezért a kormány új, rangos hegyvidéki szálloda létrehozását tervezte. Bethlen István miniszterelnök támogatásával 1926-ban Lux Kálmán építészt bízták meg a lillafüredi Palotaszálló megtervezésével.

Még a Szinva-pataknak is új utat kellett találni

Az eredeti elképzelések szerint a szálloda közvetlenül a Hámori-tó mellett épült volna fel, ám a kiszemelt területen Weidlich Pál miskolci kereskedő nyaralója állt. A tulajdonos nem kívánt megválni ingatlanától, így a tervezők végül mintegy száz méterrel távolabb, egy meredek sziklafal peremén jelölték ki az épület helyét.

Ez azonban rendkívüli műszaki kihívást jelentett. Reiman Zoltán helytörténeti kutatásaira is hivatkozva a Kultúra.hu arról ír, hogy az építkezés miatt húsz-huszonkét felsőhámori családi házat sajátítottak ki, az ott élők számára pedig Alsóhámorban és Diósgyőrben biztosítottak új otthonokat. A hegyoldalból mintegy négyezer köbméternyi földet és sziklát távolítottak el, a meredek terep megtámasztására pedig támfalakat emeltek. Ezek a lépcsőzetes építmények alkotják a ma is népszerű lillafüredi függőkert alapját.

Az alapozás során újabb akadályba ütköztek: a Szinva-patak eredeti medre éppen a tervezett épület útjában húzódott. A mérnökök ezért elterelték a vízfolyást, és egy húsz méter magas zuhatagot alakítottak ki. Így született meg a lillafüredi vízesés, amely ma Magyarország legmagasabb mesterséges vízeséseként ismert. Vagyis Lillafüred egyik legismertebb természeti látványosságnak tűnő nevezetessége valójában emberi beavatkozás eredménye.

Fotók: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége:

A megnyitón akkora volt a tömeg, hogy elfogyott az étel

Az építkezés 1927 és 1930 között zajlott, és hatalmas összegeket emésztett fel. A szálloda önmagában mintegy három és fél millió pengőbe került, a kapcsolódó közlekedési és turisztikai fejlesztésekkel együtt pedig a teljes beruházás költsége a korabeli beszámolók szerint húsz-harminc millió pengőt is elérhetett. Nem csoda, hogy a munkálatokat már akkor is komoly viták kísérték, különösen az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság idején.

A nagyszabású ünnepélyes átadást végül elhalasztották, a közönség pedig 1930 pünkösdjén vehette birtokba az új üdülőhelyet. A megnyitó két napján több mint húszezer látogató érkezett Lillafüredre, különvonatok és autók százai szállították az érdeklődőket. A tömeg akkora volt, hogy a tizenötezer vendég ellátására felkészített konyhán vasárnap estére minden élelmiszer elfogyott, a szállás nélkül maradt látogatók egy részének pedig más településeken kellett éjszakázóhelyet keresnie.

A Palotaszálló később a magyar kulturális élet egyik különleges helyszínévé vált. Itt forgatták 1934-ben a Meseautó című film számos jelenetét, és Lillafüredhez kötődik József Attila Óda című költeményének megszületése is. Az épület a második világháború alatt hadikórházként, később tüdőgyógyintézetként, majd évtizedeken át szakszervezeti üdülőként működött, mielőtt ismét szállodaként nyerte vissza régi szerepét.

A Palotaszálló története így jóval több egy különleges épület megszületésénél. A ma ismert lillafüredi látkép egy része tudatos mérnöki tervezés eredménye: a függőkert, a vízesés és a szálloda együttese közel egy évszázada határozza meg a Bükk egyik legkedveltebb kirándulóhelyének arculatát.

Forrás & képek: Ditzendy Attila Arisztid: Hegyet bontottak, elterelték a Szinva medrét, hogy felépülhessen a lillafüredi Palotaszálló – Kultúra.hu, 2026. november 17. A forráscikk Reiman Zoltán helytörténeti kutatásait is felhasználja.

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram