A MEAFC-Peka Bau férfi röplabda csapata a 9. helyen fejezte be első, sporttörténelminek is nevezhető Extraligás szezonját. A pontvadászat végén Barócsi Ákos szakosztályvezetővel, Kovács Zoltán vezetőedzővel és Árva Milán csapatkapitánnyal készítettünk egy hármas interjút.

- Sok mindent mondhatnánk az idei szezonról, de azt nem, hogy unalmas és eseménytelen volt. Az eddig ismeretlen extraliga-indulás mennyire okozott stresszhelyzetet a kezdés előtt a vezetésben, és a játékosokban?

Barócsi Ákos: - Igen, valóban nem volt eseménytelen az első Extraligás szezonunk. Amit néhány csapat több idényben él meg, azt nekünk sikerült egy idénybe belesűríteni. Gondolok itt a jó és a rossz dolgokra egyaránt. Szerintem a legmagasabb osztályba kerülést senki nem élte meg stresszként. Ez egy új terep volt mindenki számára, így nagyon készültünk rá és élveztük is a felkészülési időszakot.

Kovács Zoltán:- A tavalyi NBI-es siker után a játékosok és a stáb is várta már az Extraligát, ez egy tudatos fokozatos fejlődés eredménye volt a MEAFC történetében. A felkészülés rendben zajlott, bár volt, akinek nehezebben sikerült visszatalálni a megfelelő formához, de menetközben ez is megoldódott. Szóval izgatott volt mindenki és visszanézve nem volt egy unalmas szezonunk. Edzőváltás, játékosok mentek és jöttek, sérülések is hátráltattak bennünket. Fel kellett venni a legmagasabb osztály tempóját és a mérkőzések hangulatát. Elég összetett évad volt, mondhatjuk azt is, hogy az első évünk „meredekre” sikerült. Azonban igyekszünk ezekből tanulni és a jövőben ezeket a tapasztalatokat felhasználni, kamatoztatni.

Árva Milán: - Én személy szerint nagyon vártam már, hogy elkezdődjön a bajnokság! Egy játékos mindig arra vár egy alapozás után, hogy játszhasson minél többet.

- Sikerült-e olyan kerettel belevágni, amit elterveztetek?

Barócsi Ákos:- A 2022/2023-as NBI-es bajnokságot megnyerő csapatból többen is távoztak a szezon végeztével. Így nagy feladat volt őket megfelelően, sőt akár jobb minőségben is pótolni. Egyértelmű, hogy a skót feladónk távozása viselte meg a legjobban a csapatot, hiszen a feladó poszt rendkívül fontos a mi sportágunkban, így ez nagy érvágás volt. Tehát a nyáron adott volt a feladat, hogy megtaláljuk az utódját és a többi távozó helyére is a megfelelő játékosokat. Így csatlakozott hozzánk Tomas Kopecky, Tar Kristóf, Dudás Tamás és Fenyvesi Dániel. Dudás többszörös magyar bajnok röplabdázó és Fenyvesi Dani is U22-es válogatott, így az ő szerződtetésük nagyon nagy szó volt. Kopecky és Tar feladó posztra érkezett, míg saját utánpótlásunkból már állandó kerettag lett Tordai Bence, Faragó Bence és Gombkötő Ábel is. Tehát ekkor azt gondoltuk, hogy sikerült megfelelően megerősítenünk a keretet az Extraligára.

Kovács Zoltán: - Azt gondolom, hogy a lehetőségeinkhez mérten mindent megtettünk a keret megerősítésére. Igyekeztünk a tavalyi bajnokcsapat magjára építeni és hozzájuk hoztunk még játékosokat. Sajnos a cseh feladóval novemberben szerződést bontottunk nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Szerencsére az elváláskor nem volt probléma mondhatjuk, hogy barátságban váltunk el egymástól. Mindenki azt gondolta ez lesz a legjobb döntés. A helyére egy kicsivel tapasztaltabb rutinosabb feladót hoztunk, aki pontosságot és magabiztosságot hozott a játékunkba. A többi új igazolással nem volt probléma. Sajnos a szezonvégére elfogytunk kicsit, sérülések és magánéletbeli változások miatt. Főként a center posztunk lett hiányos, de szerencsére Faragó Bence és Gombkötő Ábel fiatal koruk ellenére jól reagáltak arra, hogy ezen a poszton kell helytállniuk. Bár több Extraligát megjárt játékos alkotta a keretet, a fiatalok még nem jártak ilyen szinten, így feladat volt az ő beintegrálásuk, ami azt gondolom jól sikerült.

Árva Milán: - Ez egy nehéz kérdés, természetesen mindig a legjobb kerettel akar indulni egy csapat a bajnokságban, volt egy két probléma, de orvosolta a vezetőség.

- Menet közben mennyire alakultak úgy a dolgok, ahogy elképzeltétek azokat?

Barócsi Ákos: - Erre azt kell mondanom, hogy sehogy. A szezon előtt a legjobb nyolcba való bekerülést tűztük ki célul és ennek megfelelően alakítottuk ki a keretet. Az a keret az én meglátásom szerint alkalmas lett volna ennek a célnak az elérése, de olyan dolgokkal kellett szembesülni menetközben, ami ezt nem tette lehetővé.

Kovács Zoltán: - Menetközben sajnos nem tanultunk korábbi hibáinkból és ez nem csak a legmagasabb osztályban volt jellemző. Olyan mérkőzéseken maradtunk alul, ahol pontot vagy pontokat lehetett volna szerezni. Ezek sajnos nem férnek bele, ha az ember a legjobb nyolcba vágyik. Itt már kerestük egymást az új feladóval, ami a szezon második felére realizálódott. Nagyon sajnálom, hogy nem kerültünk be a legjobb nyolcba, de azon leszünk, hogy jövőre ez összejöjjön.

Árva Milán: - Nem kezdtük jól a szezont, nem úgy jöttek ki a lépések, ahogy mi szerettük volna. Pontokat vesztettünk, nyert helyzetekből kaptunk ki. Ez bizony frusztráló volt a csapat számára.

- Bizonyára voltak váratlan vereségek és nem várt győzelmek is a menetelés során. Minek tudható be ez a "változatosság"?

Barócsi Ákos: - Igen, kijutott mindkettőből, hiszen a TFSE ellen, hazai pályán egy nem várt vereségbe futottunk bele. Azt gondolom az volt az egyik legnagyobb mélypont a szezonban, hiszen korábban soha nem kaptunk ki tőlük, pláne nem hazai pályán. Ott nem csak a vereség volt nagyon aggasztó a jövőt illetően, de a mutatott játék és hozzáállás is. Ki kell jelenteni, hogy mély gödörben voltunk. Ezzel szemben, hanem is nyertünk, de például a későbbi bajnok Kaposvárt, vagy a döntő másik résztvevőjét, a Fehérvárt hazai pályán rendre megtudtuk izzasztani, tehát a kettősség, a hullámzó játék és hozzáállás nagyon jellemző volt a csapatra az alapszakaszban.Hogy ez minek tudható be? Jó kérdés… Sokat gondolkodtam/gondolkodtunk rajta, hogy miért nem jött össze a kitőzött cél? Talán túlságosan akartunk bizonyítani a klubnak, a többi csapatnak és saját magunknak is és ezt a terhet nem bírták el a játékosok, edzők és én sem. Nagyon bizonyítani akartunk és közben elfelejtettük élvezni ezt az új helyzetet.  

Kovács Zoltán: - A bajnokság során részemről nem várt győzelem nem nagyon volt. Szoros és jó meccsek, szett rablások, a Kaposvár, a Kecskemét, a PSE  ellen, az viszont volt. Meglepetés győzelmeket nem tudtunk hozni, de az alapszakaszban több fájó vereséget szenvedtünk el. Ez megviselte nagyon a csapatot és ott muszáj volt a játékosok kedvét és önbizalmát helyreállítani, felrázni. Azt gondolom ezt a végére sikerült rendbe rakni.

Árva Milán: - Sajnos több fájó vereség volt, mint győzelem. Ezt egy játékos nehezen tudja feldolgozni, de azt is be kellett látnunk, hogy több olyan csapat volt, melyek “háttere” kicsit másabb volt mint a miénk. Több tapasztaltabb játékos, vagy több külföldi játékosuk volt.

- Hogyan sikerült átvészelni, sőt talán még a magatok javára fordítani, hogy szezon közben, váratlanul távozott a vezetőedző, és a játékoskeret is módosult?

Barócsi Ákos: - Az nem titok, hogy amikor Georgios megérkezett a másik feladónk Tar Kristóf bejelentette, hogy távozik ez volt az első mellbe vágás. Hiszen így maradtunk mérkőzésre és edzésekre is egy feladóval, ami azért hazárdjáték, hiszen mi van, ha megsérül, ráadásul ez az új szituáció az edzés minőségét is rontotta. Az igazi mélypont januárban, a Szeged elleni hazai vereség (ismét nyert helyzetből kapva ki) után következett. Lemondott Bagó László a vezetőedzői posztról, akivel évek óta együtt dolgoztunk és az ő munkája is kellett ahhoz, hogy ma Miskolcon legyen férfi röplabda. Azonban ő úgy érezte, hogy azzal tud segíteni a csapatnak, ha távozik és kapnak a srácok esetleg egy új lendületet.  Ugyanakkor jelentette be Szabó Péter is a távozását. Ott, akkor nem láttam azt, hogy ebből miként fogunk kimászni, egyáltalán hogyan fogjuk befejezni a bajnokságot. Mit gondol a MEAFC vezetősége erről, mit gondolnak a játékosok és mindenki, aki a melót belerakta ebbe az egészbe? Szóval elég sötéten láttam a dolgokat, amikor ezek megtörténtek, ma is hallom Kovács Zoli szavait, hogy ,,oké most ez van, ma még sírunk, de holnaptól elkezdünk dolgozni és együtt majd kimászunk ebből” - ezek a szavak és a vezetőség támogató hozzáállása, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. Sikerült újra feltöltődni a csapatnak, és nekem is, így ki tudtuk hozni a kialakult helyzetből a legtöbbet, azt, amit lehet. Kovács Zoli átvette a csapat irányítását, ami egy furcsa helyzetet teremtett, hiszen még aktív játékos volt, így nem ülhetett le a kispadra, mint vezetőedző, no és persze szükség volt rá a pályán is. Így az addigi másodedzői feladatokat ellátó Varga Laci lett papíron a vezetőedző, miután a szövetség pozitív hozzáállásával kikértük neki az ideiglenes ,,A’’ licenszet, ami diplomához kötött. Mindkét szakember most végzi a felsőfokú képzést. A nagyobb meló ezután jött csak. Az érdem Zolit és Lacit illeti, hiszen egy olyan csapatot kellett átvenni, amelyik közel sem a legjobb passzában volt. Hétről-hétre javult a csapat munkamorálja és a játékának a minősége. A gárda szép lassan elkezdett feltámadni és egyre jobban játszani.  Persze az edzők mellett a játékosok is odatették magukat, ugyanolyan fontos volt nekik ez a szezon, mint nekünk. Kezdett szép lassan jó irányt venni az egész dolog és ekkor jött Kozsla sérülése, ami megint új helyzetet teremtett, hiszen maradtunk egy klasszikus centerrel, Csizmadia Janival. Ő szintén nehéz helyzetben volt, hiszen a harmadik gyermeküket várták így tudtuk, hogy lesznek meccsek, amikor nem tud a csapattal tartani. Nem estünk kétségbe és két fiatal sajátnevelésű játékost tettünk a helyükre, Faragó Bence és Gombkötő Ábel személyében, akik előtt le a kalappal. Mélyvízbe dobtuk őket és nem hogy nem fulladtak meg, de bőven a víz felett maradtak és hasznára váltak a csapatnak. Amit kért tőlük az edzői gárda maradéktalanul próbálták megcsinálni és ha nem sikerült, akkor még egyszer neki futottak és a végén megcsináltak. Remek hozzáállást és jellemet mutatott ez a két fiatal. Ahogy ők bekerültek a kezdőbe az idősebb tapasztaltabb játékosok is segítették őket, így ezt visszanézve nagyon fontos mozzanat volt, hiszen így kezdtünk csapattá válni ismét. Az említett sérülés és a távozók miatt a létszámunk megcsappant így mindenképp szükség volt arra, hogy ezt orvosoljuk. Így ismét az utánpótlásunkhoz nyúltunk és az U20, U17 és U15-ös csapatainkból a legügyesebbnek vélt játékosokat a felnőtt edzésre irányítottuk át. Azt gondolom ez egy win-win helyzet lett, hiszen nem csak a létszám és ezzel az edzés minőségi gondjait oldottuk meg, de ezek a gyerekek kaptak egy olyan visszajelzést és reményeim szerint löketet, hogy továbbra is ilyen szépen fognak fejlődni. Nem titok, hogy páran jövőre már kerettagok is lesznek.

Kovács Zoltán: - Igen itt szezonközben változás alakult ki a keretben és a stábban is. Az én meglátásom szerint egy ilyen váltás pozitív előrelépést hoz. Megpróbáltuk Varga Lacival más szemszögből megközelíteni a csapatot. Igyekeztünk olyan játékosoknak is lehetőséget adni, akik a bajnokság korábbi szakaszában kevesebbet játszottak. Variálgattunk, cserélgettünk, hogy lássuk ki az, akire a jövőben is lehet számítani. Megviselt minket ez az új helyzet, de akkor is mondtam, hogy az élet megy tovább. Több melót vártunk el a játékosoktól, amit teljesítettek is.

Árva Milán: - Amikor Laci bejelentette, hogy távozik, mindenki meglepődött, nyilván rossz érzés amikor elmegy valaki a csapatból. De ez lehet egy jel volt, utána szerintem a csapat még többet akart mutatni edzésen és a mérkőzéseken is. Sajnos nem volt sérülésmentes a szezon Ádám kiesése nagy érvágás volt, de szerencsére Bence és Ábel remekül helyt álltak. Még novemberben feladót is cseréltünk ilyen lépést azért nem szívesen tesz meg a vezetőség egy csapatban, de meg kellett tenni, hogy előrébb lépjünk.

- Mikor éreztétek úgy, hogy megszerezhető a 9. hely, minek tulajdonítjátok, hogyan értékelitek ezt eredményt?

Barócsi Ákos: - Az alapszakasz után az alsóházi rájátszásba kerültünk, ahol egyértelmű volt a cél, hogy ha már a legjobb 8 nem jött össze, a 9. helyet szerezzük meg. Az edzőváltás után fokozatosan kezdtünk javulni, melynek csúcspontja vagy mondhatjuk azt is, hogy a csúcsformája a rájátszásra jött ki. Igaz az első meccsen, Szegeden 3:0-ra kikaptunk, de már ott érezhető volt, hogy bennünk van az, hogy ezt a Szegedet hazai pályán megverjük. Persze ott volt még két TFSE mérkőzés és két Dunaújváros elleni mérkőzés, de ezeket szerencsére sikerrel vettük. Ahogy a Szegedet is megvertük itthon, így a végén 6-ból 5 meccset nyertünk meg. Így jó érzéssel fejeztük be a bajnokságot.

Kovács Zoltán: - Hétről hétre készültünk az ellenfelekből, de nehezítette a helyzetet, hogy kicsit egysíkú lett a játékunk az igazi klasszikus centereink hiányában. Ez persze nem a Bence és Ábel hibája, hiszen teljesen más poszton szerepeltek előtte, menetközben kellett alkalmazkodniuk ráadásul az Extraligában, fiatalként. Azt kell mondjam remekül helyt álltak. Ekkor már a csapat hangulata is jobb volt és együtt szerették volna elérni a 9. helyet. Szakmailag nézve ekkorra már a nyitásfogadásunk stabilizálódott, pedig a rájátszás elején, Szegeden még voltak problémák, de utána már tényleg magabiztosak voltunk fogadásban. Így a játékunk is gyorsabb lett és ezt fel tudtuk használni a további a mérkőzéseken.

Árva Milán: - Az utolsó meccsekből tudtuk meg, hogy összejöhet a 9. hely. Én személy szerint örültem neki és szerintem a csapattársaim is.  A legjobban persze akkor örültem/örültünk volna, ha bejutunk a legjobb nyolcba.

- A bajnokság befejeztével, mivel telnek a következő hetek, hónapok?

Barócsi Ákos: - Görög légiósunk hazament és eldőlt, hogy nem marad jövőre, a magyar játékosok pedig levezető edzéseken vesznek még részt, majd május végén ők is pihenőre mennek. Mi pedig a háttérben a játékoskeret kialakításán dolgozunk a következő szezonra.

Kovács Zoltán: - A bajnokság végeztével igyekszünk a konzekvenciákat levonni és tanulni a hibáinkból. Edzéseken a technikáé lesz a főszerep. Sok a fiatal a keretben, nekik különösen fontos a technikai fejlődés, edzések és mérkőzések szempontjából. Szeretnénk felmérni a játékosok fizikai állapotát, hogy a ,,pihenő” időszakban is egy megfelelő kondiprogrammal készüljenek az alapozásra. 

Árva Milán: - Most már levezető edzéseken veszünk részt, ami azért sokkal lazább, mint szezonközben. Aztán jön egy kis pihenő és augusztusban kezdjük a munkát.

- A nyár végi, ősz elejei folytatásig milyen változásokra lehet számítani a szakmai stábban, illetve a keretben?

Barócsi Ákos: - Természetesen a következő szezonban is Kovács Zoltán irányítja a csapatot, mint  vezetőedző. Az ő munkáját továbbra is Varga László segíti, mint másodedző. A statisztikusunk Bendik Kristóf marad. Erőnléti edzőként Szollár Gergő csatlakozik a stábhoz, aki a MEAFC kosárlabda szakosztályában is dolgozik. Egy masszőrt is szeretnénk szerződtetni, de az ő személye még nincs meg. A szezon utolsó hazai mérkőzésén Kozsla Ádámot visszavonultattuk, mellette pedig Dudás Tomi és Kapusi Zoli is befejezi a pályafutását. Még folynak az egyeztetések az új igazolásokról, de ami már biztos, hogy három tehetséges fiatal játékos Budapestről csatlakozik hozzánk. Mivel az átigazolási piac szűk a magyar játékosok tekintetében így ha minden jól megy,  külföldről szeretnénk feladót és egy szélső ütőt igazolni. Emellett természetesen a magyar mag megmarad és az utánpótlásunkból is kerülnek fel játékosok, akik még, ha nem is minden meccsen fognak beöltözni, de a jövőjüket tekintve fontos lépéseket tehetnek a következő szezonban.

Kovács Zoltán: - Szakmai stábban nagy változás nem lesz, „újoncként” Szollár Gergő segíti majd a játékosok fizikai felkészítését.  Több fiatal játékos érkezik majd a fővárosból, akik nálunk szeretnének fejlődni és játszani, tapasztalatot szerezni az Extraligában. Reményeink szerint nem csak feladóba, de más posztra is tudunk külföldi játékost igazolni, így bízom benne, hogy az edzések terén is előrébb tudunk lépni, melynek a pályán is meg lesz az eredménye.

- Mi a célkitűzés a következő szezonra nézve? Miben lehet és kell fejlődnie a csapatnak?

Barócsi Ákos: - Egyértelműen szeretnénk egyet előrébb lépni, tehát megint úgy vágunk neki a szezonnak, hogy kilencedik helytől előrébb végezzünk. Nyilván most még nem ismerjük az ellenfelek játékosállományát, így majd akkor tudjuk igazán, hol lesz a helyünk, ha már a többi csapat kerete is meglesz. Fejlődni mindenképp szükséges és kell is, hiszen, ha nincs meg bennünk erre vonatkozólag az akarat, akkor hamar lemaradunk a vetélytársakhoz képest. Nyilván ezért is szerettük volna, hogy Szollár Geri segítsen a játékosok erőnlétének fejlesztésében. Eddig ezzel a területtel külön szakember nem foglalkozott nálunk, de látjuk, hogy mennyire fizikális ez a bajnokság, így szükséges ebben is előrébb lépnünk. Edzések számában és annak felépítésében is előrébb szeretnénk lépni. A következő hetekben, hónapokban azon fogunk dolgozni, hogy ennek a háttere rendben lehessen és a következő Extraligás szezonunk simább legyen, mint az idei. Összeségében tanuló év volt az idei, melyet úgy akarunk a magunk javára fordítani, hogy mind többet tanulunk belőle. A jövőben próbálunk mindig jobbak és jobbak lenni. Ezúton is köszönjük a vezetőségnek az egész szezonbeli támogató hozzáállást, a szponzorainknak a támogatást és a szurkolóinknak a remek hangulatot, melyet az Egyetemi Körcsarnokban teremtettek. Ősszel folytatjuk!

Kovács Zoltán: - Mint, ahogy eddig tettük, évről-évről folyamatosan jobb eredményeket értünk el, így ezt a tendenciát szeretnénk folytatni. Ami azt jelenti, hogy nagyon szeretnénk az első nyolcba bekerülni. Ehhez sok összetevőnek kell klappolnia. Szeretnénk egy erre alkalmas keretet kialakítani, ahol a rutinosabb játékosok és a fiatal játékosok keverednek. Nagyon fontosak számomra a fiatal játékosok, hiszen a jövő az övék. Amellett, hogy az egyetemen tanulnak, bízom benne, a csapat tagjaként is sikerélményekkel gazdagodnak. Nyilván ehhez látni kell majd a többi keretet, de nem szeretnénk lemaradni a többiektől. Minden csapat ellen a maximumot kell nyújtani, a koncentrációnk határának kitolásával. Ehhez mindenképp nagy előrelépés lehet a jobb edzés minőség. A center pozíciót kell majd összerakni és nagyon fontos lesz az új játékosok beépítése a csapatba. Ez 1-2 hónapot is igénybe vehet, de ezalatt az idő alatt sem szeretnénk majd bajnoki pontokat veszíteni. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy csapat körül dolgozóknak megköszönjem  a mérhetetlen segítséget. Köszönet a vezetőségnek, hogy mindent megtesznek a csapat sikeréért, igyekszünk ezt meghálálni a következő szezonban is. Nem utolsó sorban a szurkolók előtt is le a kalappal, akik hétről-hétre fantasztikus hangulatot teremtettek a hazai mérkőzéseinken.

Árva Milán: - A keret erősödni fog, ha minden igazolás összejön, amit szeretne a vezetőség, akkor jövőre ott lehetünk a legjobb nyolcban.  Minél több pontot kell majd szereznünk a rájátszásig, hogy ez létrejöhessen, így fontos lesz, hogy meccsről meccsre egyre jobbak legyünk! Mindig van miben fejlődni, mindenkinek vannak kisebb hibái, de ezért vannak az edzések, hogy ezeken változtassunk! Bizakodva várom a következő szezont!