Utak, járdák, óvodák, szennyvízhálózat, kerékpárút és közösségi terek is szerepelnek azokon a fejlesztési listákon, amelyek a Szent István Vidékfejlesztési Programba bekerült borsodi településeken készülnek. A lehetőség első látásra jelentős: az ország tíz kísérleti térségéből kettő Borsod-Abaúj-Zemplénben található. Van azonban egy furcsaság: miközben már milliárdos fejlesztési lehetőségekről és konkrét tervekről beszélünk, több érintett polgármester még mindig kevés hivatalos információval rendelkezik arról, pontosan hogyan működik majd a program.

A kormány szeptember elején jelentette be a Szent István Vidékfejlesztési Program elindítását. Első körben száz települést választottak ki tíz úgynevezett mintatérségben, ahol egy új vidékfejlesztési modellt próbálnak ki.

Borsod-Abaúj-Zemplén hangsúlyos szerepet kapott: a tíz mintatérségből kettő – Gönc vidéke és Tiszaújváros vidéke – a vármegyében található, így összesen húsz borsodi település került be a kísérleti programba.

A gönci térséghez Abaújvár, Fony, Göncruszka, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Regéc, Tornyosnémeti és Zsujta, a tiszaújvárosihoz Berzék, Kesznyéten, Kiscsécs, Köröm, Prügy, Sajóhídvég, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada és Tiszalúc tartozik.

Jól hangzik az egymilliárdos keret, de még sok a kérdés

A program alapgondolata kétségtelenül ígéretes. A tíz településből álló térségeknek közösen kellene felmérniük a problémáikat, fejlesztési stratégiát készíteniük, majd kiválasztaniuk a legfontosabb beruházásokat.

Magyar Péter miniszterelnök a program bejelentésekor arról beszélt, hogy tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanának. A tervek szerint még a helyi lakosság is beleszólhatna abba, mely beruházások élvezzenek elsőbbséget.

Papíron tehát egy olyan rendszer körvonalazódik, amelyben nem központilag mondják meg, hogy egy kistelepülésnek mire van szüksége, hanem maguk a helyiek alakíthatják ki a fejlesztési sorrendet.

Csakhogy egyelőre éppen a részletek hiányoznak.

A GlobalHír által megszólaltatott több borsodi településvezető arról számolt be, hogy még nem rendelkezik pontos információkkal a program működéséről. Sajóhídvég polgármestere például azt mondta, eddig elsősorban a médiából tájékozódtak, Hernádvécsén pedig ugyancsak arra várnak, hogy megismerjék a pontos feltételeket.

Ez azért érdekes helyzet, mert közben már konkrét beruházási elképzelések egész sora került elő.

Tervekből nincs hiány

Hernádvécsén az óvoda és a bölcsőde fejlesztésében, hulladékkezelésben, munkahelyteremtésben és a turizmus erősítésében gondolkodnak. Göncruszkán szennyvízhálózatra, valamint utak és épületek felújítására lenne szükség.

Taktaharkányban utcákat és járdákat újítanának fel, egy régi magtárból közösségi teret alakítanának ki, tornatermet építenének az óvodához és fejlesztenék a játszóteret.

Sajóhídvég falugondnoki járművet vásárolna, utakat és járdákat újítana fel, energiatárolókat telepítene, valamint közösségi és sportfejlesztéseket valósítana meg. Köröm, Sajóhídvég és Berzék közös kerékpárútban is gondolkodik.

Kesznyétenen ennél jóval nagyobb problémák várnak megoldásra. A település régóta szeretné kiépíteni a szennyvízcsatornát és rendezni az egykori hulladéklerakó területét. A két beruházás becsült értéke mintegy kétmilliárd forint, ezért már most kérdéses, hogy egy ilyen léptékű fejlesztés egyáltalán beleférhet-e az új rendszerbe.

Vagyis igényből és tervből nincs hiány. A kérdés inkább az, hogy ezek közül mire és mennyi pénz jut majd ténylegesen.

A nagy ígéretből most kell működő rendszert csinálni

A Szent István Program egyelőre kísérlet. A száz kiválasztott településen szerzett tapasztalatok alapján alakítanák ki azt a rendszert, amelyet később országosan is bevezetnének.

A tervek szerint 2027. augusztus 20-án indulhatna az országos kiterjesztés, amely végül több mint kétezer vidéki települést és közel kétmillió embert érinthetne.

Ez komoly vállalás.

Éppen ezért lesz fontos, hogy a következő hónapokban a jól hangzó bejelentések mögött megjelenjenek a pontos szabályok is: hogyan osztják el a pénzt, milyen beruházások finanszírozhatók, mekkora önrészre lesz szükség, hogyan történik a települések közötti rangsorolás, és milyen garancia lesz arra, hogy valóban a helyiek által fontosnak tartott fejlesztések valósulnak meg.

Borsod mindenesetre az elsők között próbálhatja ki az új rendszert, ami valóban lehetőség a vármegye húsz települése számára.

De egyelőre érdemes különbséget tenni lehetőség és eredmény között.

Utakról, óvodákról, kerékpárutakról és közösségi terekről már vannak elképzelések. Az egymilliárdos keretről is elhangzott a politikai vállalás.

Most már csak az a lényeges kérdés maradt: mikor és milyen feltételekkel lesz mindebből valódi, elkölthető pénz és elkészült beruházás Borsodban?

Cikk: Sz.A. | Kép: illusztráció: Shutterstock/Airpixel – Drone imagery