A látogatás célja, hogy buzdítsa a Miskolcon és a környékén lévő választókerületben élőket, szimpatizánsokat, hogy minél több embert nyerjenek meg annak az ügynek, hogy június 10-e előtt a lehető legtöbben küldjék vissza azt a szavazócédulát, ami egy véleményfelmérő forrásnak a része. Ez arról szól, hogy támogatjuk-e azt, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban az Európai Unió tagja legyen – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
"Én arról szeretném meggyőzni az itt jelenlévőket, hogy ez nem csupán egy jelentéktelen külpolitikai kérdés, hanem valami olyan, ami Magyarország következő évtizedét, akár évtizedeit is meghatározhatja."
Érvként először azt vetette fel a házelnök, hogy ha Ukrajna méretét figyelembe vesszük, jelen pillanatban nem tudjuk, hogy hol húzódnak majd ennek az országnak a határai. Sőt, egyáltalán semmit nem tudunk erről az országról, mert sajnálatos módon háborús állapotok dúlnak - folytatta Kövér László.
A kockázatokra kitérve az Országgyűlés elnöke konkrétumokat is megfogalmazott. Három fontos kockázati pillér:
Amely kockázatokat nem szabad vállalni a gyermekeink, unokáink biztonságos jövőjének érdekében. Ebben szeretné kérni mindenkinek a támogatását, hogy vegyen részt ebben a kampányban, hogy minél több ember nyilvánítson véleményt ebben az ügyben.
Kövér kifejtette, hogy Magyarországnak, mint államnak vétójoga van a jelenleg fönnálló szabályok szerint bármilyen ország csatlakozási kérelmével kapcsolatban az Európai Unióba. A házelnök ugyanakkor meg van győződve róla, hogy az unió vezetői megpróbálják kijátszani az egyhangú döntés mechanizmusát, sőt zsarolással, fenyegetéssel, politikai nyomásgyakorlással megpróbálják rávenni az országot, hogy adja fel a nemzeti érdekekből fakadó álláspontját.
A jelenlegi szavazócédula közjogilag nem beszámítható semmilyen formában, ez nem egy népszavazás. Egyrészt idő előtti lenne ebben a kérdésben, másrészt mert nemzetközi szerződésekről van szó. Ugyanakkor erkölcsi és politikai értelemben nagy súlya van, csak úgy mint a nemzeti konzultációnak.
A kampány célja tehát az, hogy részleteiben megértsék az emberek, hogy miért kell Ukrajna uniós csatlakozására nemmel szavazni.
A legtöbb embert a gazdasági kockázat érint. Az EU átlagához képest Magyarország és jó néhány később csatlakozott állam nettó kivevő a közös forrásokból, például az agrártámogatásokból. Ha Ukrajna belép az európai szervezetbe, akkor azonnal egyedül lesz a maga fejletlensége okán, aki az uniós átlag alá kerül. Onnantól kezdve pedig a fejlesztési támogatásokat gyakorlatilag Ukrajna egyedül fogja elvinni.
Ukrajna termőföldjei a harmada az unió összes tagállamaiban megtalálhatóaknak, amelyek azonban olyan külföldi gigacégek tulajdonában vannak, amelyeknek a székhelye sincs Ukrajnában bejegyezve. Legtöbbjük Luxemburgban, Cipruson, vagy egyéb adóparadicsomban vannak nyilvántartva. A támogatásokkal valójában még csak nem is az ukrán gazdákat támogatná ezzel a szervezet, hanem ezeket az óriáscégeket.
A közbiztonságot tekintve kifejtette, hogy a kilencvenes évek elején és közepén a világ, így Magyarország egyik fő közellensége az orosz ajkú bűnözés volt. Azért hívták annak, mert bár orosz nyelven beszéltek, de főként ukránok voltak. Hazánkban volt egy Szemjon Mogiljevics nevű keresztapa, aki Magyarországon állomásozott egészen 1998-2000 közötti időszakig és a mi első kormányunk szorította ki sikerrel - mondta Kövér.
Amikor jelenleg 800 ezer ember áll fegyverben reguláris erőként Ukrajnában és jóval több fegyver van kint, akkor kérdéses, hogy ha a várva várt tűzszünet bekövetkezik, mi lesz ezekkel a kint lévő fegyverekkel, ami jelen pillanatban az ő kezükben van, kiknek a kezébe fog kerülni.
Ha visszagondolunk a kilencvenes évekre, talán nem alaptalan az a félelem, hogy az ukrán szervezett bűnözés, a maffia, az alvilág meg fog erősödni és miután mi vagyunk a közvetlen szomszédságban, az első hely ahova megpróbálja kiterjeszteni befolyását, az Magyarország lesz.
Az Európai Unió jelenleg megpróbálja átírni, kicselezni, elvitatni a vétójogot egyes tagállamoktól és átírni a többségi döntéshozatali mechanizmust. A döntésekben, amik ide tartoznak, a tagállamok 65 százalékát kell képviselnie és a tagállami összlakosság 55 százalékát ahhoz, hogy egy minősített többség létrejöjjön. Ha az eddig is a dominanciára törő francia, német és lengyel politikusok mögé majdan Ukrajna is beáll, mint egy nagyon komoly lélekszámú tagállam, akkor gyakorlatilag ez a négy ország bárkit le tud nyomni pusztán a minősített döntéshozatalon keresztül. Márpedig most Ukrajna kívülről nagyon befolyásolható és soha nem fogják figyelembe venni a magyar nemzeti érdekeket - zárta gondolatait a házelnök.
Forrás boon.hu | Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó