Miskolc 7.2°C
Miskolc 7.2°C

December 13-tól új vasúti menetrend lép életbe Magyarországon, amely több vonalon hosszabb utazási idővel számol. Vitézy Dávid közlekedési miniszter szerint ezzel a vasút valós állapotához igazítják a menetrendet, ám a döntés különösen érdekes annak fényében, hogy korábban maga is bírálta a késések menetrendbe építésének gyakorlatát. A változás ráadásul a késési statisztikákra és az utasoknak járó pénzvisszatérítésekre is hatással lehet. Miskolc számára eközben egy kedvező újdonságot is tartogat a menetrendváltás.
A MÁV december 13-án életbe lépő menetrendje több vasútvonalon is hosszabb utazási idővel számol. A pécsi Mecsek InterCityknél kilenc, a szegedi Napfény InterCityknél hét, a Kiskunfélegyháza–Szeged közötti személyvonatoknál pedig jellemzően tíz perccel növekszik a tervezett menetidő. A vasúttársaság szerint a változtatásra azért van szükség, mert a pályaállapotok és a sebességkorlátozások miatt a korábbi menetrend sok esetben nem volt tartható. Az új rendszer így kiszámíthatóbb közlekedést és megbízhatóbb csatlakozásokat eredményezhet.
A döntésnek azonban van egy figyelemre méltó politikai előzménye is. Vitézy Dávid, aki a kormányváltás előtt rendszeresen bírálta a MÁV működését és a vasúti késéseket, korábban még fenntartásokkal beszélt arról, hogy a késéseket egyszerűen beépítsék a menetrendbe. Egy 2022-es interjújában úgy érvelt, hogy nem minden esetben ez szolgálja legjobban az utasok érdekeit, hiszen a menetrendnek lehetőség szerint a legtöbbet kellene kihoznia a rendelkezésre álló infrastruktúrából. Akkor azt is elismerte, hogy a pályaállapotok miatt előfordulnak késések, vagyis a problémát már akkor sem tekintette pusztán szervezési kérdésnek.
Most, közlekedési miniszterként mégis a tartós késések menetrendbe építése mellett döntött. Vitézy azzal indokolta a lépést, hogy nem szeretnék a ténylegesen tarthatatlan menetidőkkel félrevezetni az utasokat. Álláspontja szerint a vonatok nem lesznek lassabbak a jelenlegi valós közlekedésükhöz képest, csupán a menetrend fogja pontosabban tükrözni a tényleges utazási időt.
A két álláspont nem feltétlenül zárja ki egymást, hiszen a vasúti pályák állapota és a körülmények időközben változhattak. A különbség mégis figyelemre méltó: míg korábban a késések menetrendbe építésének hátrányait hangsúlyozta, most ugyanezt a megoldást a kiszámíthatóság érdekében szükségesnek tartja. A kérdés az, hogy a módosítás átmeneti alkalmazkodást jelent-e a jelenlegi állapotokhoz, vagy hosszabb időre elfogadottá teszi a lassabb vasúti közlekedést.
A menetidők meghosszabbítása nem csupán a statisztikák szempontjából érdekes. A MÁV késési biztosítása alapján a jogosult utasok legalább húszperces késés esetén a menetjegy árának 50 százalékát kaphatják vissza. A késést azonban mindig a hivatalos menetrend szerinti érkezési időhöz viszonyítják, így annak módosítása a visszatérítési jogosultságot is befolyásolhatja.
Ha például egy vonat a korábbi menetrend szerint 10 órakor érkezett volna meg, de rendszeresen 10 óra 25 perckor futott be, az 25 perces késésnek számított, ami a jogosult utasok számára pénzvisszatérítést eredményezhetett. Amennyiben az új menetrendben már 10 óra 10 perc szerepel érkezési időként, és a vonat továbbra is 10 óra 25 perckor érkezik, a hivatalos késés mindössze 15 perc lesz. Az utas tehát egyetlen perccel sem jut hamarabb célba, a késési biztosítás feltétele azonban már nem teljesül.
Ez nem bizonyítja, hogy a menetrend módosításának célja a kifizetések csökkentése lenne, és a MÁV hivatalos indoklása sem erről szól. A lehetséges pénzügyi következményt ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni. A vasúttársaság szeptemberi jelentése szerint országosan 5453 vonat érkezett legalább húszperces késéssel, az utasoknak kifizetett késési biztosítás összege pedig jóval meghaladta a 100 millió forintot. Egy ilyen rendszerben már az is számíthat, ha a hosszabb menetrendi idők miatt kevesebb járat lépi át a húszperces határt.
Az új menetrend tényleges pénzügyi hatásáról egyelőre nem áll rendelkezésre olyan összehasonlítás, amely megmutatná, hány utas veszítheti el a korábban járó visszatérítés lehetőségét. Ehhez a régi és az új menetrendeket, valamint a tényleges érkezési időket is vizsgálni kellene. Az viszont biztos, hogy a menetrendszerűség javulását a jövőben nem lesz elegendő önmagában értékelni: azt is érdemes figyelni, hogy közben mennyit változott az utazással töltött idő.
A miskolci utasok számára mindez azért is érdekes, mert a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely vasútvonal pontossága már az új menetrend bevezetése előtt is jelentősen elmaradt az országos átlagtól. A MÁV 2026 szeptemberi adatai szerint a 80-as számú vonalon mindössze 60,12 százalékos volt a menetrendszerűség, szemben az országos hálózaton mért 72,26 százalékkal. A miskolci fővonalon tehát a vonatok közel 40 százaléka legalább hatperces késéssel érkezett, amit a vasúttársaság elsősorban a középső szakasz kedvezőtlen pályaállapotával magyarázott.
Fontos ugyanakkor, hogy a MÁV az új menetrendről szóló országos tájékoztatásában a pécsi és a szegedi vonal menetidő-növekedését külön kiemelte, a Budapest–Miskolc InterCityk általános menetidő-hosszabbításáról viszont nem közölt hasonló adatot. Így jelenleg nem állítható, hogy a miskolci járatoknál is ugyanilyen változtatás történt volna. A helyi utasok számára ettől függetlenül kulcskérdés, hogy sikerül-e javítani a fővonal megbízhatóságán. A MÁV tervei között szereplő Hatvan–Füzesabony szakasz korszerűsítése hosszabb távon hozzájárulhat a sebességkorlátozások megszüntetéséhez és a menetidők csökkentéséhez.
A menetrendváltás ugyanakkor jó hírt is tartogat Miskolcnak: egy Railjet-járatpárt a borsodi vármegyeszékhelyig hosszabbítanak meg, így közvetlen vasúti kapcsolat jön létre Miskolc, Mezőkövesd, Füzesabony és Hatvan, valamint Ausztria és Bajorország között. Ez különösen a külföldre rendszeresen utazóknak jelenthet könnyebbséget, hiszen az érintett útvonalakon átszállás nélkül juthatnak el úti céljukhoz.
Az új menetrend tehát egyszerre hoz kedvező fejleményeket és megválaszolandó kérdéseket. A nemzetközi kapcsolatok bővítése valódi előrelépés lehet, a menetidők meghosszabbításának következményeit azonban érdemes lesz az első hónapok tapasztalatai alapján is megvizsgálni. Különösen azért, mert a vasúti közlekedés színvonalát végső soron nem az határozza meg, hány vonat érkezik meg a módosított menetrend szerint pontosan, hanem az, hogy az utasok mennyi idő alatt és milyen megbízhatósággal jutnak el a célállomásukra.
Cikk: Sz.A. | Kép: internet&illusztráció | Forrás: MÁV-csoport menetrendi tájékoztatói és 2026. szeptemberi menetrendszerűségi adatai; Vitézy Dávid korábbi nyilatkozatai; Magyar Nemzet; Telex;