Újabb konkrétumok láttak napvilágot a Tisza energiapolitikájával kapcsolatban. Az orosz energia kivezetése ezer forint körüli benzinárakat hozna, a rezsi pedig nem a duplájára, hanem a három és fél, négyszeresére drágulhatna, mivel a számítások még az iráni háború előtti energiaárakat vehette alapul. Mindez pedig, – ha hozzávesszük az árréscsökkentés kivezetését – egyes családoknál akár 1,8 millió forint többletkiadást jelentene.

Közzétette a közösségi oldalán a Tisza energiapolitikai tervezetét Csercsa Balázs, ami nagyon röviden összefoglalva az orosz energia azonnali és végleges kivezetéséről, valamint a brüsszeli energiapolitikára való átállásról szól és eddig nem látott sokkoló újdonságokat is tartalmaz.

Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője részben erre a nyilatkozatra reagálva lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, a mozaik darabkái eddig is ismertek voltak, azonban ennyire konkrét tervezet és lépések nem láttak napvilágot. Ismertette, a konkrét cselekvési terv két fő irányra épít, és hoz néhány újdonságot is.

• Egyik irány az orosz energia kivezetése, ezen az áron kívánnák rendezni Magyarország viszonyát az Európai Bizottsággal és Ukrajnával.
• A másik irány az állami szerepvállalás csökkentése, erről pedig első interjúinak egyikében Kapitány István is beszélt már, túlzottnak nevezve a beavatkozás mértékét – idézte fel Hortay Olivér.

Kiemelte:

maga a dokumentum is kétszeres áram- és gázárakkal kalkulál, ám ez a becslés az iráni háború kitörése előtti energiaárakkal számolva készülhetett, a végleges számok pedig három és fél, négyszerese is lehetnének a mai rezsiköltségeknek.

A tiszás számítások is ezer forint közeli üzemanyagárakat jeleznek előre az orosz olaj teljes kivezetésével. Ennek kapcsán Hortay Olivér ismét felidézte a Századvég vonatkozó becslését, amelyben az áll,

ha az orosz olaj kiesik a magyar piacról, az 1026 forintos benzinárat és 1051 forintos dízelárakat jelentenek.

Az energiafüggetlenedési adót pedig egyenesen cinikus tételnek nevezte, kezdve a névadással. Ezt a terhet a lakossági megtakarításokra vetnék ki azért, hogy a százhalombattai finomítót átállítsák az orosz olajról, azaz arra tennék alkalmassá hogy ne két, hanem egy helyről érkező olajat legyen képes feldolgozni.

Elszabadulnak az árak

A terveket valódinak értelmezve foglalt állást blogján Tóth Máté energetikai szakjogász is, aki arra hívta fel a figyelmet, az orosz energiahordozókról leválással és a rezsicsökkentés „piacosításával” elszabadulnak az árak, ugyanis nincs más, olcsóbb, és szárazföldön hozható forrás. Csak tengeri, ami pedig drágább. Az olcsó orosz olaj meg gáz nélkül Magyarország elveszítené a regionális elosztó pozícióját is, vagyis megint jönne a kiszolgáltatottság időszaka, ahol a külföldi konszernek játéka vagyunk. Végül Magyarország elveszítené a cselekvőképességét is, a piacosítással újra az energetikai cégek diktálnának, az pedig, hogy az energiainfrastruktúra minél nagyobb hányada került hazai kézbe, tudatos döntés volt.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunk megkeresésére azt mondta, (a tiszások) az orosz energiabehozatalt súlyos függőségnek és emiatt kockázatnak tekintik, a leválást így a kockázat mérséklésével indokolják, ugyanakkor ahogy a jelenlegi helyzet is mutatja, a Közel-Keleten ez pont az ellenkező eredményre vezet. Ez a gondolatmenet Magyarország esetében különösen visszás, nem veszi figyelembe a hazai földrajzi adottságokat, amelyek korlátozzák a beszerzési lehetőségeket. Tengeri kijárat hiányában mindenképpen rá vagyunk kényszerítve a csővezetékes szállításra, miközben a tengeri szállítás nemcsak, hogy fajlagosan drágább, hanem sok esetben még környezetszennyezőbb is – magyarázta. Az orosz energiahordozók nélkül tehát mindenképpen más beszerzési forráshoz kéne nyúlni, aminek a költsége érdemben magasabb. De a MOL finomítóinak átállítása miatt nőne a késztermékimport is, ez pedig közvetlenül eredményezne magasabb üzemanyagárakat. Mindezzel párhuzamosan a rezsicsökkentést finanszírozó különadót sem lehetne beszedni, vagyis a háztartási energiánál is piaci árat kellene bevezetni. Pontos számokat nehéz mondani, sok tényezőtől függ, hogy milyen árak alakulnának ki, de a jelenleginél drasztikusan magasabb árszintet hozna az orosz energiaforrásokról való leválás. Ez pedig a rendelkezésre álló jövedelmet is mérsékelné, amely a belső kereslet visszafogásán keresztül a vállalatok helyzetét is rontaná.

A teljes kivezetés helyett a diverzifikáció segíthet ebben az esetben. Ennek érdekében a jelenlegi kormány is érdemi lépéseket hajtott végre ezen a területen (csővezetékes összeköttetés kialakítása, szerződéskötések), azonban a teljes leválás kontraproduktív, politikai lépés, mintsem gazdasági racionalitás.

Túlfogyasztás – az áremelkedés az alacsonyabb jövedelműeknek fájna

A dokumentum tartalmaz egy hajmeresztő állítást is, nevezetesen a túlfogyasztást. Ezzel kapcsolatban Molnár Dániel azt mondta, minden fogyasztói döntés lényegében leírható egy költség-haszon elemzéssel és a döntést tehát érdemben befolyásolhatja az üzemanyagok ára, de ez nem csak ebben a dimenzióban jelenik meg. A magasabb árak esetén nemcsak, hogy kevesebbet használjuk az autónkat, hanem igyekszünk kisebb fogyasztású gépjárművet beszerezni. Emiatt mondhatjuk, hogy az alacsonyabb üzemanyagárak túlfogyasztáshoz vezetnek, de az analógia a rezsiárakra is felírható: elméletben magasabb árak alacsonyabb fogyasztást és energiahatékonysági fejlesztéseket ösztönözhetnek. A gyakorlat azonban sokszor más mutat, ugyanis az alacsonyabb jövedelműek, akik nem tudnak hatékonyságjavításra költeni – 20-25 éves járművekkel járnak, régi kazánnal fűtenek –, szenvedik el igazán a magasabb árakat.

A rezsicsökkentés fenntartása mellett pedig érdemi hatékonyságnövekedés ment végbe a magyar gazdaságban, amely látszódik az energiafelhasználási adatokban is. Ehhez hozzájárult, hogy a háztartások számára meghirdetett energiahatékonysági támogatások, pl. hűtőgépcsere program, de a napenergia terjedésének elősegítése és az Otthoni Energiatároló Pályázat is elősegítette/elősegíti az importigény mérséklését.

Az energiafüggetlenségi adóról azt mondta, átalakítaná a megtakarítói döntéseket is, akár tőkekivonást is vonhatna maga után, amely az állampapírok esetében a költségvetés finanszírozását is érintené, miközben nem biztos, hogy azt a társadalmi réteget érné el az intézkedés, amelyet a döntéshozók céloznak.

A rezsi drágulása mellett az árréscsökkentést is kivezetnék

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó pedig néhány számadattal szemléltette, mivel járna a Tisza energetikai programjának végrehajtása.

• A rezsicsökkentés eltörlése azt jelentené, hogy

 a jelenlegi, évi nagyjából 250-350 ezer forintos rezsiköltség egy négytagú családnál akár megközelítené az 1 millió forintot is,

• ami legalább  600 ezer forintos többlet.
• A védett üzemanyagár nélkül átlagos autóhasználat mellett az üzemanyagok drágulása évi 600–900 ezer forinttal növelné a család kiadásait. (Átlagos használatnál az első autóra számolhatunk évi 18 ezer kilométer futással és 8 literes fogyasztással,
• Az árréscsökkentés megszüntetése pedig azt eredményezné, hogy a boltok magasabb árréseket érvényesítenek, ami egy átlagos családnál évi 180–360 ezer forinttal drágább bevásárlást jelentene.

A főtanácsadó nagyságrendileg évi 1,8 millió forintos kiadásnövekedéssel számol úgy, hogy ezt a jövedelmek egyáltalán nem követik.

Forrás: ORIGO